Az igazán jó kávé eper és málna ízű is lehet

Ha betértek egy specialty kávézóba, s szeretnétek inni egy filterkávét és a barista bemutat nektek hat különböző ízvilágú, más-más területekről származó és kétféle feldolgozású kávét akkor értsétek, hogy ezt miért csinálja és tudjatok közülük választani. Ezért a mai cikkemben a kávé szüretelésének, feldolgozásának típusait ennek fontosságait és persze magát a filterkávét fogom nektek bemutatni.

Mi az a filterkávé?

A filterkávé gépi vagy kézi módszerrel készülhet. A gépi filterkávé a „Batch Brew”nevet viseli a kézi pedig a „V60”-at (kézzel készített filterkávénak több alternatívája is megtalálható, de elsősorban erre fektetném a hangsúlyt).

Elsőre nagyon furcsának tűnhetnek ezek a kifejezések. A Batch Brew egy professzionális fekete kávékészítő eszköz. Legjobban az amerikaiak által ismert hosszú feketekávéhoz lehet hasonlítani csak modernebb kiadásban. Ha nem kedveled a pressot és a tejes kávékat sem, de az americanot pedig túl vizesnek ítéled meg, mindenféleképpen próbáld ki, mert egészen különleges élményben lesz részed. Nagyon szépen kiemeli az adott kávé ízjegyeit és egy kellemes egyensúlyt fogsz érezni az édes, savas és keserű kombinációk közül. Ha kimondottan hosszú feketekávé rajongó vagy, de még specialty kávézót nem látogattál, akkor határozottan kijelenhetem, hogy már első alkalommal úgy le fog nyűgözni az ízélmény, hogy többet nem fogsz sötétpörkölésű, égett, jellegtelen kávéhoz hozzányúlni.

A V60 egy kézi készítéshez való kávéeszköz, a V alakú és 60°-os szöget bezáró tölcséréről kapta becses nevét. Egyszerű, de nagyszerű, igaz? A Batch Brew-val ellentétben ez egy szinte teljesen manufakturális elkészítési mód. Hiába van egy világos pörkölésű, mikro termelőtől származó ethiop typica kávéd, aminek eper, lime, áfonya és málna ízjegyei vannak, ha nincsenek hozzá normális eszközök és nem egy barista készíti, akkor ezek mit sem érnek. De ha minden eszköz és a barista tudása is adott, akkor is nagyon könnyű üres és jellegtelen ízvilágú filterkávét készíteni. Ez az eljárás egy nagyon precíz, művészi munkának is nevezhető. Nem utolsó sorban, a minőségre reflektálva, ennél az eljárásnál még tisztábban kiérezhetőek lesznek a különböző ízjegyek, mint a Batch Brew-nál.

Remélem most már kellően elültettem a kávébogarat a füledben, ahhoz, hogy kedvet kapj egy jó feketéhez és átéld ezt a különleges élményt.

Miért fontos, hogy milyen szüretelésű a kávé és mi a különbség köztük?

A kávé szüretelése kétféle módon történhet, mégpedig a gépi és kézi szüreteléssel.

A gépi szüretelés egy nagyon hatékony módszer. A gép végig megy a kávéültetvények között, összeszedi a kávécseresznyéket és utána jöhet a következő lépés. Nagy kávéültetvényeken használják, Brazíliában és Hawaiin a legelterjedtebb. Gondolom ezzel nem mondtam túl sok új információt még, mert mint tudjuk Brazília áll a kereskedelem élvonalában. De hatékonyság és a pénz nem minden. Legnagyobb hátránya ennek a betakarítási formának, hogy minőségügyileg tekintve a legrosszabb, hiszen válogatás nélkül minden cseresznye a későbbiekben feldolgozásra kerül. Ezáltal a specialty vonalban dolgozó pörkölök nem vásárolnak ilyen termőterületektől.

A kézi szüretelésnek is két fajtája van, de csak az egyiket fogom prezentálni nektek és az a „Picking” módszer. Általában „kis” farmok alkalmazzák ezt a módszert a Bean Belt teljesen területein. A módszer sokkal kevésbé hatékony, mert minden egyes cserjének az ágairól átválogatva szedik le kézzel a szemeket, s teszik a kis kosárkájukba a tökéletesen érett cseresznyéket. Ez egy hosszadalmas folyamat. Viszont minőségileg tekintve az alapkövét képezi tökéletes kávénknak. Ezután következik a feldolgozás.

Milyen fajta feldolgozások vannak, s ez miben befolyásolja a kávé ízét?

Négy fajta feldolgozást ismerünk, de ebből most a kettő legfontosabbat elemezném ki nektek. Ezek pedig a száraz és nedves eljárások. Ilyenkor szokott az lenni, hogy aki nem ismert ezen a területen akkor csak nagyokat pislogva néz rám a pult túlsó oldaláról, amikor elé teszem a filterkávé kínálatunkat, s felsorolom az ízek mellett az adott feldolgozási módszert is.

Száraz feldolgozás egy szinte teljesen természetes úton végbemenő folyamat. A cseresznyéket átmossák, ezzel eltávolítják a különböző szennyeződéseket, s aztán az udvarokon, szárítóágyakon hagyják őket száradni két hétig aztán lehántolják róluk a gyümölcsöt. Ami ennél az eljárásnál fontos, hogy száradás közben aszalódnak, s ezzel átveszik a gyümölcsös ízeket.

Nedves feldolgozásnál is szintén átmossák a cseresznyéket, hogy a szennyeződés eltűnjön, de ezután lehántolják a babokról a gyümölcshúst, úgy, hogy a nyálkahártya rajtamaradjon. Ezután jön még csak az érdekes része! A babokat súlyúk alapján külön tartályokba teszik, s fermentálni kezdik őket 12-72 órán keresztül. Miután feloldódott a nyálkás réteg, a pergamenhéjjal borított babokat kiteszik száradni úgy nevezett szárítóágyakra 4-10 napig. Átvizsgálják még egyszer, hogy van-e benne hibás darab, s megforgatják őket.

A két eljárás közötti különbség, hogy a nedves feldolgozás a fermentációnak köszönhetően sokkal összetettebb és letisztultabb ízvilágot eredményez, mint a száraz eljárás.

Szép napot nektek és sok jó kávéélményt kívánok!

Eszter

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Iratkozz fel

Keress minket

Pin It on Pinterest

Share This