Amiért az Arabica a sztár

A mostani témám, ahogyan ígértem a kávécserje ültetéséről, legismertebb fajainak különbségéről fog szólni.

Most már tudjuk mi az a kávécserje, s hogy néz ki. Na de hogyan ültetik? Milyen folyamatokon keresztül megy át mire érett cseresznyét kapunk? Mi a különbség az Arabica és a Robusta között? Mi a baj a Robustával? Miért olyan nagy szám az Arabica?

Ültetés

Első lépésként az érett cseresznyéről a terméshúst és a nyálkás réteget eltávolítják, de a pergamenhéjat meghagyják. Majd elültetik és gondozni kezdődik őket.  A magok kicsíráznak és hajszálgyökeret eresztenek az első 3 hónapban. A hajtás kiemeli a magot a föld fölé. Negyediktől a kilencedik hónapig megjelennek az első levelek, ekkor még palántanevelőben erősödnek tovább. A kilencedik hónapban 12-16 levelű cserjékké fejlődnek, s kiültetik őket földlabdák segítségével. Az első 3-5 évben hagyják nőni a cserjéket, napi öntözés mellett az első virágzásig majd termésig.

Arabica vs Robusta

Mint ahogyan a képen is láthatóvá válik számunkra, két faj kávébabja teljesen különbözik egymástól. Nem nehéz őket felismerni melyik-melyik, az Arabicának hosszú ovális alakja van a Robustának meg tömzsi és kerekebb. Mintahogyan névre, életvitelre, kinézetre úgy minőségben is különböznek egymástól. Jobban mondva szinte az egyetlen közös tulajdonságuk az, hogy kávék mind a ketten. 

A Coffea Arabica egy kényes, de igényes növény, nem szereti a kártevőket, nehezebben birkózik meg a természeti nehézségekkel és termesztése is munkaigényesebb. Viszont íze gyümölcsös, virágos, savas és édes, koffeintartalma alacsony. Ezzel a szemben a Robusta strapabíróbb, de igénytelenebb, jobban ellenáll a kártevőknek, jobban tűri a természeti hatásokat ezáltal kevésbé munkaigényes. Íz jegyei egyáltalán nem kifinomultak, önmagában nem fogyasztatják, koffeintartalma és erős, karakteres íze miatt.

Amiért az Arabica a sztár

Az Arabicának több ezer változata ismert melyeknek otthona Ethiopia és Dél-Szudán, s onnan csak kevés jutott el Afrika határain túlra. Ezeket a változatok Typica néven lehet beazonosítani. A Jáván telepített Typica kávéfák voltak a genetikai kiindulópontjai azoknak a cserjéknek, amelyek később az egész világon elterjedtek. A Bourbon, amely szintén egyike a legrégebben ismert változatoknak a Typica természetes mutációjaként született meg a Bourbon szigeteken (mai Réunion szigetek).

A manapság létező változatok többsége ennek a két fajnak a természetes vagy termesztett növényből való mutációja révén jött létre. 

Nem mellesleg, rengeteg kistermelő van ezeken a helyeken, akik kávétermesztéssel foglalkoznak, s gondosan odafigyelve, szívből nevelgetik a kis cserjéiket, amiket aztán gondos kézi szüretelés és egy minőségi feldolgozás követ. Mindezek után egy „kis” pörkölő kezei közé kerül, s finom bánva minden egyes kávészemmel, megszületnek a világos pörkölésű mikro termelőtől származó florális, gyümölcsös, édes, komplex íz világú kávészemek, amik akár egy profi barista finom kezei közé kerülve egy világbajnokságon tarolhatnak is.

Szép napot 

Eszter

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Iratkozz fel

Keress minket

Pin It on Pinterest

Share This